Gondoltam egy kicsit felfrissítem a blogot néhány interjúval amit szabadidőmben készítettem. Eredetileg más terveim lettek volna velük, de végül egy ilyen kis interjútortúraként kötöttek ki. Remélem, hogy egy kicsit másokból is adhat át az oldal hisz annyi gyönyörű ember van ezen a földön.

Elször is itt van például a csodálatos Gazette-lány aki megrögzött mániákusként viselkedik, ha Japánról van szó. Egy igazi energiabomba aki tele van perzselő vágyakkal és szövevényes tervekkel.

Henriettel készítettem interjút, aki jobban szereti ha csak Gazette-lánynak szólítom.

K: Magyarország melyik területén élsz? A központban, vagy...?

Igen, mondhatjuk úgy, hogy a központban, Budapesten élek. Itt is születtem. Tulajdonképpen szeretek itt élni, mert a békés kertvárosi részen lakom, ahol nincs nagy nyüzsgés és jó ide hazajönni munka vagy iskola után. Amit kevésbé szeretek az a belváros és az ahhoz tartozó eszeveszett tolakodás a tereken, az utcákon, a metrókon. Olyan ez nekem, mint a reggeli kapkodás, mert az sem a kedvencem. Úgy érzem, hogy ez az egész nem az én világom, ez a "hering-efekt", szóval a tolakodás amit már az imént említettem.

K: El tudnád képzelni az életed máshol? Más országban? Ha igen, hol?

Határozottan el tudnám képzelni az életem másutt is. Japánban szeretnék majd élni lehetőleg minél előbb. Azon belül is Tokió az a város amelyik igazán vonz engem. Ez a város kifejezetten érdekel és megiréntett életem során.

K: Mi az amit a szabadidődben csinálsz és szeretsz csinálni?

Szabadidőm nem igazán van, de ha igen, akkor azt olvasással, internetezéssel és a zenével töltöm ki. Hatalmas The Gazette rajongó vagyok. Sokat foglalkozom ezen banda dalszövegeivel, annak lefordításaival. Ezen kívül elkezdtem japánul tanulni, ami felettébb nehéz, de ugyanakkor érdekes is számomra.

K: Mi az amire nincs időd, de nagyon vágysz arra, hogy legyen rá?

Szeretnék egyszer egy rendes ,,cosplay"-t összehozni, de vagy időm nem engedi vagy pedig anyagilag nem tehetem meg. Úgy érzem, hogy kevés időm van zenét hallgatni, főleg így a vizsgák előtt állva.

K: Van-e esetleg barátod vagy hódolód vagy aki igazán szimpatikus számodra?

Igen, van. A legcsodálatosabb ajándék számomra a szerelmem aki a barátnőmben testesül meg. Szerencsés embernek érzem magam, hogy megismerhettem őt. Imádom a hangját, az illatát, az arcát, a gyönyörű szemeit. Ő a legcsodálatosabb lány a világon, és az enyém.. és az enyém is marad. Annyi szeretet, törődést kapok tőle, amit még soha senkitől. Ő is szeret engem, és ebben ez a legszebb.

K: Szeresz itt és így élni?

Igen, szeretek itt és így élni. Tulajdonképpen mindenem megvan, amit szeretnék.

K: Szóval említetted, hogy japán nyelvet tanulsz. Mesélnél róla?

A japán nyelv roppant érdekes, de ugyanakkor nehéz. Én azonban különlegesnek találom. Sokkal jobban megértem a kedvenc japán pop bandám, a The Gazette szövegeit, melyeket anyanyelvükön írnak, s énekelnek, mint bármely más nyelven.

K: Te egy igazi fanatikus The Gazette rajongó vagy, nem igaz?

Gazetto. Hm... próbálok választ találni arra, hogy miért is a Gazetto az, ami ennyire belopta magát a szívembe. Pontosan egy évvel ezelőtt ismertem meg őket, egy dalszöveg fordítás kapcsán (Taion) és végzetesen beléjük szerettem. Számomra ők az ideális zenekar. Tökéletesek. A hangszeres hátterük bombasztikus és a banda egy kiemelkedően különleges hangú énekessel van megáldva, hát kell ennél még több? A szövegeik szépek, összetettek és mondanivalóval telítettek. Emellett látszik az a tiszteletadás, az az alázat amit a zene felé közvetítenek. Koncertjeiken észrevehető, hogy nagyon jó barátok a tagok és nem csak muszájból zenélnek együtt. Megjelenésük egyedi és utánozhatatlan. Zenéjük folyton-folyvást váltakozik és nem ragad le egy stílusnál. Sok más zenekar is van a világon kiket régebben nagyon szerettem, de ez mára már megváltozott. Ez a banda inspirál engem, bolgoddá tesz, a hobbimmá vált és az érdeklődési köröm első számú helyezettje. A zenéjük egyszerűen a lelkemig hatol. Nehéz mindezt szavakkal leírni, mert úgy érzem, hogy minden szó kevés lenne ahhoz, hogy kifejezhessem, hogy mit is jelent nekem a létezésük. Az ő zenéjüket, szövegeiket nem olvasni kell, hanem érezni kell, ott bent, a szívben. Köszönöm The GazettE ♥ Örökre.
Tiétek mindhalálig.

K: Mi az ami igazán boldoggá tenne téged?

Ami igazán boldoggá tenne engem, az jelenleg az, ha kijuthatnék a The Gazette müncheni koncertjére. Hosszú távon pedig, ha meglenne a japán nyelvvizsgám, s ha kint élhetnék Japánban.

K: Van kedvenc idézeted? Olyan amit szeretsz vagy olyan ami szerinted minden szituációra igaz lehet? Ha igen, miért?

Kedvenc idézetem eléggé sok van. Ami ezek közül a legkiemelkedőbb az ez:,,Az én mottóm a lehetetlen, avagy, ha ráállítod az elméd mindent elérhetsz. A The Gazette is ilyen dolog volt, ahol a lehetetlen semmiségnek számított. Számomra ez azt jelképezi, hogy kellő kitartással bármit elérhet az ember.

K: Van olyan ember a Földön, aki inspirál téged?

Az énekes, Ruki a The Gazette-ből. Egy hihetetlen kedves, tiszteletreméltó ember aki már sok mindent elért a saját szorgalmával és kitartásával. Őt tartom igazi példaképemnek a zenészek közül.

K: Hogy képzeled el az életed mondjuk úgy 10 év múlva? Mi az amit szeretnél arra az időre már?

Szeretnék egy jó állást amit szívesen csinálok és ezt lehetőleg Japánban. Sok-sok The Gazette koncertre menni, rengeteg macskát tartani, egy normális, szép lakást, angol-német és japán felsőfokú nyelvvizsgát, egyszer elmenni Norvégiába és együtt zenélni a Gazettevel vagy csak simán találkozni velük.

K: Te mit gondolsz az LMBT dolgokról?

Szerintem az emberek még nem elég érettek hozzá. Azt kell mondjam, hogy az osztálytársaim semmiképp sem, ha példálózni akarok. Úgy érzem, hogy ehhez még nőniük kell. Én egyébként teljes mértékben elfogadó vagyok az LMBT emberekkel és dolgokkal kapcsolatban, de szerintem Magyaroroszág erre még nincs teljesen felkészülve és nincs azon a szinten, hogy megértse és elfogadja a másságot. Itt most nem csak az LMBT színtérre gondolok, hanem az alapvető másságokra is: különcség, kinézet beli másság stb. Ehhez még fejlődni kell.

K: Melyik a kedvenc évszakod?

Régen a tél volt, mert akkor születtem. Decemberben. Most már inkább a tavasz, mert az sokkal kellemesebb.



K: Mi az amit jobban szeretsz Tokióban? Úgy értem, hogy miért választanád inkább Tokiót, mint mondjuk Budapestet?

Tokió modernsége az ami magával ragad. Annyira egyszerűen és gyorsan működik ott minden. Az egész számomra olyan, mint egy játékváros. Mindent meg lehet kapni ott amit csak szeretnél.

K: Említettél egy olyat, hogy szeretnél csinálni egy ,,cosplay"-t. Mi az a cosplay?

A ,,cosplay" az amikor egy általad kedvelt karakternek (zenész, anime figura, saját kitalált karakter, színész stb.) beöltözöl és a lehető leghűbb módon próbálod visszaadni azt akinek beöltöztél. Költséges, drága hobbi. Rengeteg pénzt és időt igényel... a türelemről nem is beszélve.

K: Te annyira függsz a japán zenétől... most belebökök egy kicsit. Mit gondolsz a magyar zenéről?

Félreértés ne essék! Imádom a magyar előadókat, de számomra a régiek a kedvencek. Edda, Bikini, Ákos, Bonanza Banzai, Republic, Ossian, Kalapács, Pokolgép, Rolls frakció és még sorolhatnám. Ezek az emberek kitartóak és nem csak felkarolta őket valami tehetségkutatónak nevezett rettenet, hanem ők tényleg letettek valamit az asztalra.

K: Egy vad ötlet! Tegyük fel, hogy ott vagy Münchenben, a The Gazette koncertjén és az énekes, Ruki felhív téged a színpadra. Hogy reagálnál?

The Gazette, München és Ruki?! Elsírnám magam és rettenetesen megszeppennék. Meg lennék hatódva de borzasztóan. Valószínűleg megölelném és csak annyit mondanék neki: Köszönöm.

K: Kitértél Norvégiára is. Miért?

Mert Norvégia a másik szenvedélyem Japán mellett. Kicsit értem is és kicsit beszélem is a norvég nyelvet, de legfőképp Norvégia gyönyörű tavai és a nyugalma az ami odavonz.

K: Mi lenne számodra az álomállás?

Ez így a végére nagyon egyszerű. Könyvtáros.

Nagyon szépen köszönöm az interjút Henriett, párdon Gazette-lány és remélem, hogy hamarosan újra beszélgethetünk ezekről a dolgokról, az új álmaidról és a vágyaidról és persze a terveidről. Kívánom, hogy minden álmod valóra váljon.

Ne űnjetek el. Az interjútortúra ugyanis hamarosan folytatódik...