Ennek is el kellett jönnie egyszer... vagyis mégegyszer... ööö már harmadszorra,első volt a hasbaszúrás, de nem sikerült, második a felakasztás,de mindenki itthon volt, most pegig éjjel az arcomra tettem a párnát,persze egyre kevesebb levegőt kaptam, de tudtam hogy a halál sokkal jobb mint az életem... éreztem ahogy összeszorul a tüdőm, ahogy egyre kevesebb levegőt kapok,de akkor hirtelen lekaptam az arcomról, azt kérdeztem magamtól, mi a francért nem hagytad ott a párnát...aztán mindenre gondoltam egyszerre hogy mi van ha ez a helyzet még megváltozhat a jövőben, hogy mi van ha talán egy fokkal jobb lesz... nade mégis hogyan.... mik lennénk az álmaink és a reményeink nélkül??? :S .... beszélgettem legjobb barátnőmmel,éreztem hogy ciki velem mutatkozni, ha látott egy ismerőst folyton bújkált hogy nem akarja hogy itt meglássák :S erre mondtam hogy nyugodtam mondja csak meg hogy ciki velem mutatkozni, és akkor levélben vagy máshol beszélgethetünk, aztmondta dehogyis, csak mostanában olyan üldözési mániája van mióta van barátja :S mióta van barátja üldözési mániája van :S kíváncsi vagyok mit csinálhat vele a barátja :S persze mondta hogy megcsörget ha fent lesz msn-en eddig nem kaptam semmiféle csörgést... nem tudom milyen furcsa barátság ez :S jövő hónapban be kell mennem suliba mert még nem kaptam meg minden könyvet, de ha lesz benne annyi azt még megteszem hogy beolvasok a mostani osztályfőnöknek aki egyben az iskolakönyvtáros is... :S azthiszem ennyi... jahm és az unokahúgom akivel jól elhülyültünk a nyáron, persze tényleg csak hülyülés mert neki nem lehet semmitsem mondani, mert folyton pletykálkodik meg hazudós is, most bekerült középsuliba, és átalakus cicababává :S mivel koleszos csak hétvégente beszélgetünk egy fél órát, de egyre jobban észre veszem hogy nem azzá válik akivé gondoltam hogy fog ... nah azthiszem ennyi :S majd lesz ami lesz...