Szia. írtam már itt egyszer, meg küldtem sms-t is, nem feszegetem vajon miért nem válaszolsz vagy nem akarsz... mindegy is... a lényeg amiért írok, az tulajdonképpen csak annyi lenne, hogy mivel "barátok" vagyuk, ezért ha bármikor elmondanád bármiről az érzéseidet, meghalgatnálak, ezért most ezt én teszem, ugyanígy, nézd el nekem ha ez nem így lenne... kezdem az érzéseimmel, pitiáner dolgok is szóba fognak jönni és az is lehet, hogy a végére hányingered lesz, vagy megfájdul a fejed, plusz, az elhangzottak egyike sem a te hibád, csupán azok az érzések amelyek bennem keringenek, és szeretném megosztani veled, szóval akkor... get ready... az első igazából már a ráíráskor kezdődött, amikor először írtam, az a békülésesféle valami... úgy érzem ha én akkor nem írok rád facebookon, felőled még évekig nem beszélhettünk volna, nem tudom, csak egy érzés, meg egy gondolat... a másik, ez a levelet is nagy erőmbe telt eldönteni, hogy megírom, mert a mostani kittis eset óta, minden pillanatban az ját a fejemben, hogy én is zaklató leszek, ugyanez volt az sms-el és így tovább... van még bőven... amikor a bicajon hoztalak haza, és kérdeztem, hogy a szél nem viszi-e a szemedbe a hajam, mondtad, hogy nem és a végén arra lyukadtunk ki hogy seggigérő hajat akarok, te meg mondtad, hogy az egyik srácnak is olyan van... akkor úgy éreztem, egész életem végéig magyarázhatnám neked, hogy nem vagyok srác,te soha nem értenéd meg, talán én sem értem... aztán ez az egész találkozás dolog, úgy éreztem mintha az lett volna hogy :-na akkor úgyis megyek netet venni akkor elhívom (mármint engem), így két legyet ütök egy csapásra, meglesz a net is meg nem fog az az izé se reklamálni ha lemondom a talit.... na ilyennek éreztem... aznap amikor egyébként a városban lógtunk, őszintén szólva, nem éreztem jól magam, nem miattatok, csak megint csak úgy éreztem, és igen pszichológusra van szükségem tudom, de ez vagyok én... szóval úgy éreztem, hogy egy olyan valaki vagyok aki egy olyan közösségbe próbál beilleszkedni ahol semmi keresnivalója, folyton eltűntem a tescoban, egy kicsit magam akartam lenni, az azért volt, azthiszem, meg nem akartam a terhetekre sem lenni... különben meg tudom, hogy rossz velem mutatkozni, mert ne mond azt hogy nem, de ezt nem csak te érzed így, énis jól akarok kinézni, én is szépnek akarom érezni magam, mégis melyik nő nem akarná, ugyan :) meg volt az anno szilveszteri eset, amikor először elmondtam, hogy rossz testbe születtem, nem mertem elmondani, ezért kérdezgettél, hogy mi a bajom és felhoztad, hogy rákos vagyok-e.... ez kicsit olyan megcsapós volt, hogy inkább lennék rákos, bár lehet hogy túlreagálom... nem, biztos hogy túlreagálom... meg ez a nem válaszolás, ha valami problémád van akkor miért nem mondod el ? :S néha azt kívánom bárcsak a fejedbe látnék egyes pillanatokban...most jön a pozitívum, hogy nem tudom, de általában kibeszléem azokat a hátuk mögött akik megérdemlik, de téged még soha nem beszéltelek ki, és egy rossz szót sem mondtam a hátad mögött rólad... csak azt akartam hogy tuddd, hogy tudj mindent... bocsi hogy már megint zaklattalak... ha gondolod akkor írj vissza, nem muszály :)